Nem, már megint nem igaz, hogy jön a kormány és elveszi a pénzt

„Teljes kontroll az önkormányzatok felett, megszüntetné az önkormányzatok számláit a kormány, tovább sarcolnák az önkormányzatokat” – ilyen reakciókat váltott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten közzétett rendelettervezete, amelyet A helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló egyes törvények, valamint a számviteli törvény módosításáról szóló törvény címmel láttak el.

A törvény lényege, hogy az önkormányzatok a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikról a likvid vagyonuk 95 százalékát kötelesek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára utalni. A bankszámláikon csak öt százaléknyi likvid pénz maradhat, a napi működéshez.

A rendelettervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, aki pedig akarta, rögtön gyorsan félre is értelmezte az egészet. Most megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

Elsőként Budapest és a nagyvárosok

Az első, rögtön téves információ a hatálybalépéssel kapcsolatban volt, hiszen nem március 31-el kell meglépniük az önkormányzatoknak, hanem csak október elsejétől. Erre azért volt szükség, hogy mind a bankok, mind az önkormányzatok felkészülhessenek az adminisztrációra. 

Minisztériumi forrásokból a Mandiner úgy értesült, hogy ez egy régóta tartó folyamat, a kormány szándéka, hogy a közpénzek minél nagyobb része az Államkincstárnál legyen elhelyezve, a kormány, a bíróságok és az Állami Számvevőszék is a MÁK-nál tartja a pénzét, nincs tehát rendkívüli helyzet és az sem állja meg a helyét, hogy ezekről a pénzekről az állam nem tudott, hiszen a bankok és a MÁK között eddig is folyamatos volt a kommunikáció. Nem lesznek államosítva sem a számlák, nem csökken az önkormányzatok mozgástere.

A cél mindössze annyi, hogy az állami likviditásmenedzsmentet hatékonyabbá tegyék, ezzel csökkenteni lehet az állami kamatkiadásokat és az államadósság mértékét is. Kiemelt cél volt ugyanakkor, hogy az önkormányzatok megőrizzék a pénzügyi autonómiájukat. Ez semmiben sem sérül a törvénnyel.

Marad elég forrás a számlákon

Az önkormányzatok adminisztrációs terhei sem növekedhetnek. Ha szükségük van többletforrásra a számláikról, akkor azt bármikor jelezhetik előre a Kincstárnak. Az eddigi betétjeikből származó kamatbevételektől sem esnek ki. Igaz, azt javasolják, hogy ehelyett alternatívaként az önkormányzati állampapírt válasszák, ez jelenleg 6,5 százalékos kamatozású, ami magasabb a piaci, betéti kamatoknál.

Ennek keretében megmarad az önkormányzatok banki számlavezetése, marad rajta annyi likviditás, ami a napi utalások fedezésére elégséges. A többletet pedig „átcsatornázzák” a MÁKhoz. Efelett továbbra is az önkormányzat rendelkezik, bármikor használhatják. Ez a maradék az előző évi költségvetési főösszeg öt százaléka lesz, az ezen feletti részt havonta kell beküldeni az Államkincstárba. Ezen felül egyébként továbbra is vehetnek majd fel likviditási hitelt a kereskedelmi bankoktól az önkormányzatok, ezt nem szabályozza az állam. Sőt, az államkincstári számla nem jár pluszpénzzel sem, mert a számlával kapcsolatos tranzakciók illetékmentesek lesznek. 

A kormány számításai szerint évenként 31 milliárd forintos megtakarítás érhető el ezzel a törvényjavaslattal. Éves átlagban több mint 300 milliárd forint folyik majd be a tervek szerint az Államkincstárhoz az első 49 önkormányzattól. Az összes önkormányzat bankszámláin átlagosan 900 milliárd forintnyi likvid vagyon volt. A megtakarítás úgy jön össze, hogy a MÁK-nak több készpénze lesz, kevesebb állampapírt kell így bevonni, ergo az államadósság is csökkenhet.

Nyitókép: Róka László/ MTI/MTVA